Felső részem határából ejtett, rozsdavörös szózatként
A gondolatnyi létem feje tetejére folyt föle
Többje sem, talán illúzió, tartsd magamnál,
Álmodj belőlem, és így használlak át,
Csak maradj még, de takarodjál el,
Ez nem a fele ország, nem adtad még lányaidat sem,
De mégis loptam tőled, s a begyed csak nőtt,
Mindjárt pukkadsz, s viszem az országod,
a múzsom vagy te is, csak egy fúvást engedj,
s én lehelem ki belőled…
