Tudom, sokat vétkeztem ellened, és sokszor hagytalak cserben, de most az egyszer egy szívességre kérlek. Annyi csupán a vágyam, hagyd, hogy kicsit én játsszam. Ne szólj bele, ne cselekedj, és a még a gondolataidat is, messzire repítsd el tőlem. Ne gyere közel és ne lépj, sőt, távolodj el és költözz el. Ki akarlak cserélni, beváltani valami másra, tudod a boltban azt mondták, veled könnyű lesz az élet. De a boltos egy igazi zsivány volt, nagy kópé, akinek a nyomát bottal kergetik, a mindenit. Átvertek és én itt állok, ázottan terhemmel a nyakamban, s egyre kérlek, ne kövess drága én. S én nem fogom elkövetni a Te hibád.
… mégsem, ne fuss el, ne szaladj, te vagy az egyetlenem, aki hűségesen mindig mellettem baktattál, szélben és napban.
