Egyedül függök a peremén,
Félig lent, de mégis fent,
Egyedül, de mégis veled,
Kicsit szétesetten,
És rendhetetlenül óvatosan,
Mely egy kis bökés,
Mely eltávoztatott lökés,
Onnan ahol járás gondolatát, sem hiszed,
Ahol hálni birtokolsz,
Ott vagyunk mi,
Már megint ketten,
Kezdelek félni,
És mindenedet elkérni,
Mert báj a vágyad,
Tested lelkemben tetszeleg,
És azt gondolom,
Kimondani félem,
Kicsit más ez így,
Hogy a szakadék tetején,
Eltávozni képtelenség,
És akkor jön az ekhó,
Tőlem hozzád,
Vagy épp kifordulva,
Mindenhol ott,
Talán te vagy ott.
