....lehet vége fel adom, nem vagyok művész és ezt te csináltad velem...pedig én akartam...vágytam................................................
2010.12.25. 22:04
Azt hiszem, nem kell ennyire erőltetni ezt a dolgot....
2 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://naploegytinieletebol.blog.hu/api/trackback/id/tr782539113
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
no kommment 2010.12.30. 19:57:20
nem vagy művész??? nehéz. nemértem. elmondhatnád.
"oly távol vagy tőlem és mégis oly közel..." csak én gondolom hogy valamit mindketten elveszítettünk?? mintha amit kaptunk az megmaradt volna picit és minden más elveszett volna. semmit se látok.
"oly távol vagy tőlem és mégis oly közel..." csak én gondolom hogy valamit mindketten elveszítettünk?? mintha amit kaptunk az megmaradt volna picit és minden más elveszett volna. semmit se látok.
Hédy 2010.12.30. 20:02:04
@no kommment: Hogy mennyire jól megfogalmaztad a gondolataim... köszönöm. talán már magamtól is nagyon távol vagyok, de te is távol vagy és hiányzol, fázom nélküled. Én elvesztettem, de még mindig harcolok, hogy újra megtaláljam. Hogy mit? Csak egyszerűen az élet értelmét. Ha azt megtalálom, mindenem meglesz, de most semmim sincs, csak megint valami ragadós, szorító álarc...